A Comói-tó az egyik legjobb célpont, ha viszonylag olcsó kikapcsolódásra vágyunk. A magas, hófödte hegyek között "kanyargó" tó környezetét bármelyik kis faluból, városból csodálhatjuk, sőt egyes partszakaszok pálmákkal vannak körülvéve. Szinte megunhatatlan a táj!

Az egyik legjobb módja, hogy az ember bejárjon több várost, gyönyörködjön a tájban, ha hajóval közlekedünk. A hajók rendszeresen útnak indulnak, vannak személyszállító hajók, de olyan kompok is, amik átviszik egyik partról a másikra az autókat is. A tó közepén három nagyobb várost - Bellagio, Menaggio, Varenna - gyakran közlekedő hajóforgalom köti össze.

A másik tökéletes közlekedési eszköz a busz. Szinte az összes part menti települést érinti. Bár, aki nem bírja a buszozást annak nem ajánlom, ugyanis kanyargós szerpentinen vezet az út. Olyan érzése van az embernek, hogy szinte az egy sávos úton (kétirányú forgalom) közlekedő autók percenként összeütköznének. A kanyarokban dudálással jelzik egymásnak érkezésüket, de sokszor ez sem elegendő ahhoz, hogy pár cm-rel súrolják egymást az autók, buszok. Viszont ez teljesen megszokott itt. Én nem tudom, hogy tudnék egyes kanyarokat így bevenni. Érdemes ablak mellé ülni, eszméletlen kilátásban lehet részünk. Mintha a tó vize a busszal együtt kanyarodna utunk során. A buszra javasolt előre kinézni a menetrendet, hisz nem mindenhova járnak gyakran. A buszjegyet kijelölt boltokban, újságosoknál, éttermekben tudjátok megvenni. Előre járjatok utána, hogy hol tudjátok beszerezni, mivel a sofőrtől nem tudtok venni. Viszont mindenki nagyon segítőkész és a sofőrök gyakran megállnak a következő állomáson vagy vásárlási ponton, ahol megengedik, hogy leszállj és így meg tudod venni a jegyedet. Nyugi, meg fognak várni! :)

Van még egy közlekedési eszköz, a vonat, de ezzel csak a fontosabb; központi városokat érhetjük el.

Lecco:

Bergamoból vonattal indultam útnak, első állomásom Lecco felé. A vonatjegyedet könnyedén automatából meg tudjátok venni, viszont felszállás előtt ne felejtsétek el érvényesíteni. Persze, hogy ne menjen minden könnyen, útközben hívott a leccoi szállásadóm, hogy mikor, merre érkezem (pedig ezt már megbeszéltük korábban). Utolsó pillanatban teljesen átszervezte a szállás kérdésemet. Mivel egy másik lakása is volt az állomás környékén, ahol kiadja a szobákat; ő gondolt egyet, hogy inkább oda menjek. Jó, nem okozott problémát, hisz sokkal központibb helyen volt, de hogy majdnem 1 órát váratott az nem tetszett (időt veszítettem a napi programsorozatomból). De a szállással 100 %-ban meg voltam elégedve.

Na, de térjünk vissza Leccora. Sokan nem tartják olyan városnak, amire érdemes időt szánni, de én ezt megcáfolnám. Egyrészt nagyon hangulatos a város óvárosi része; érdemes beülni akár egy kávéra vagy csak kiülni a partra, figyelni az embereket, hattyúkat etetni. Másrészt számomra a huha érzést keltette a Piani d'Ernaról a csodálatos városra nyíló kilátás. Lecco városa fölött található a 2008-ban teljesen felújított felvonó, aminek az induló állomására az 5-ös busszal juthatunk el a városból. Először megijedtem, hogy biztos az 5-ös buszra kellett nekem felszállni, hisz egyszer körbement a városon és újból a vasútállomáson találtam magamat. De nem szálltam le, mondom legalább így is látom a várost. Második körben elindultunk végre a célállomásom felé és már csak én utaztam egyedül a buszon. Szerencsém volt, hisz ahogy megérkeztem gyorsan megváltottam a return jegyemet és néhány túrázóval együtt indult is a kis sárga kabin. Gyönyörű, hegyvidéki, zöld táj fogadott és persze mint aki tudja, hogy merre kell mennie, megindultam. Fantasztikus a kilátás. Ha erre jártok mindenképpen menjetek fel a hegyre. Mivel még ebbe a napba zsúfoltam Varenna felfedezését, olyan sokat nem időztem a túrázással; tudtam, hogy mikor indulnak vissza a felvonók, így indulásomat hozzá igazítottam.

Varenna:

A Comói-tó egyik legszebb településeként említik. A part menti színes házairól ismert kis halászfalu igazi turistalátványosságként nőtte ki magát. Mégis talán megmaradt az a csendesség, nyugodtság, amely Bellagiora már nem jellemző. Leccoból vonattal pillanatok alatt Varennaba érkezhetünk. Érdemes return jegyet váltani, hisz az állomáson működő kis irodában 4-ig vagy 5-ig tudtok jegyet vásárolni. Még jó, hogy megnéztem a nyitvatartást és időben vásároltam.

Rögtön a hajóállomás mellől indul a tó fölé épített járda, ami bevisz a falu másik oldalára. Nagyon hangulatos része ez a falunak. Éttermek, souvenir boltok váltják egymást. Nem kell a legdrágább éttermekre gondolni, kicsit feljebb a parttól már 8-10 euroért igazán jól lakhatunk. Kész labirintusnak mondhatók a szűk, kis sikátoros utcácskák, ahol a "fentebb" található utcákra a hegyvidéken lépcsőzhetünk.

Varenna híres a Villa Monasteroról, annak csodálatos panorámájáról és botanikus kertjéről is. A gyönyörű parkban rendszeresen rendeznek rendezvényeket, esküvőket. Varenna fölött található a Castello di Vezio. Gyakran tartanak itt madárröptetéseket és ami magáért beszél az a lenyűgöző kilátás.

Este pedig visszatértem Leccoba. Kicsit fáradtan, de nagy lelkesedéssel indultam másnap reggel Bellagio felfedezésére.

(Folytatás a következő cikkben ;) )

Üdv:Viki