Bár Lisszabon is bőven tartogat programokat, felfedeznivalókat; mégis a legtöbb túrista, ha erre jár mindenképpen ellátogat a Sintra- Cascais- Cabo da Rocca hármashoz. És mivel mi is kis kiváncsiak voltunk, így 1-1 nap nyakunkba vettük a legnyugatibb részeket. :)

Mint, ahogy az előző cikkben olvashattátok a közlekedési tippeket, így arra nem térnék ki. Nem bonyolult és az emberek is segítőkészek, ha elakadnátok a jegyvásárlásnál.

Sintra: 

Lisszabontól alig 30 km-re található kedvelt túrisztikai célpont, melynek palotái, kastélyai egy völgyben húzódnak meg, így teszik azt igazán elvarázsolt hellyé. Sintra a 19. századtól vált a portugál királyok nyári székhelyévé.

A sok látnivaló közül 2 kastélyt sikerült meglátogatnunk. Az egyik a Pena Palota volt. Az egész kirándulásunk alatt ezt a kastélyt vártam a legjobban. De sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, az eső és a köd teljesen élvezhetetlenné tette. A képek nem igazán adják vissza az élénk színekben (sárga, piros, kék) pompázó kastélyt. A hegy tetejére építették, melynek 2 tornya már messziről kiemelkedik. Sítlusok sokaságára figyelhetünk fel - neogótikus, neoreneszánsz, neoiszlám jegyek keveredése. A kastély parkját is érdemes mindenképpen körbejárni, összeszen 500 növényfajt foglal magába.

A másik kastély a Quinta da Reagaleia volt. Egy igazi elvarázsolt kastély, tele tornyokkal, erkélyekkel, színes üvegablakokkal, titkos szobákkal, átjárókkal. De a legtitokzatosabb hatást a 4 hektáron elterülő kertje adja. Díszes épületek, titkos alagutak, földalatti tavak, misztikus szimbólumok jellemzik. A legkülönlegesebb ezek közül 2 beavatási kút, melynek alja oltárként szolgált, jóslási ceremóniákat is tartottak itt.

Ez a kastély sokkal jobban tetszett, mint a Pena. Talán mert nem esett az eső, talán mert a titokzatos utak jobban érdekeltek, de az is lehet, hogy maga a növényzet ejtett rabul. Mindenképpen ajánlom, hogy nézzétek meg!

Cabo da Rocca:

Európa legnyugatibb pontjához Sintrából buszoztunk át. Sokan csak így méltatják - "Ahol a Föld véget ér és a tenger kezdődik." (Luis deCamoes).

Az Atlanti-óceán fölé hatalmas sziklák emelkednek ki, ezért a középkori hajósok lisszaboni sziklának is nevezték. A parton egy hangulatos világítótorony szinesedik ki a zöld növényzet közül. A világítótorony ma is használatban van, de a túristák és a közönség által nem látogatható. Érdemes egy sétát tenni, távol a tömegtől, majd egy sziklacsúcson ücsörögve elmerengeni, hogy milyen gyönyörű is a természet. Persze a csöndet megzavarja a sziklafalhoz csapódó hullámok morajlása.

Cascais:

Sintrához hasonlóan királyi rezidencia volt, mely nemcsak gyönyörű természeti értékeinek, hanem az óceán közelségének is köszönheti a város szépségét. Az egykori halászfalu a 19. században vált nyaralóhellyé. Díszes nyaralókat építettek, mely ma is a felső tízezer kedvelt pihenőhelye. Ezt jelzi a kikötőben a sok vitorláshajó és yacht is. A történelmi belváros megmaradt csendes, nyugodt hellyé; mely kis boltok, hangulatos éttermek, kávézók sokaságával várják a túristákat is.

Üdv: Viki