Tavaszi kirándulásomat idén nem épp egy "tipikus" turistacélpontra terveztem, sem valami egzotikus tájra; hanem a  Balkánra. Balkán??? Első hallásra mindenkinek csak a negatív gondolatok jutnak eszébe és persze próbálnak lebeszélni útitervemről, hisz egyedül, lányként, a vad Balkánon sok nehézséggel találkozhatok. Persze, aki ismer az tudja, hogy amit a fejembe veszek, azt meg is csinálom. Nem is sikerült lebeszélniük útitervemről. Persze, ahogy már tapasztaltabb utazóként tudom, hogy mire kell figyelni; milyen elővigyázatossági dolgok, teendők szükségesek egy-egy utazás megvalósításához; azokkal utazásom előtt fel is készültem. De ugye vannak olyan helyzetek, amikre az ember nem számol, de erről később...

Nem akarom megmondani a tutit, mert persze rengeteg régió van, de ahol én jártam - különböző országok, városok - kiemelkedő élményekkel gazdagítottak. A vad kifejezés számomra átalakult varázslatos, lenyűgöző kifejezéssé. A következőkben egyfajta útitervet olvashattok; nekem milyen szuper helyeket sikerült felfedeznem, hátha ti is kedvet kaptok a Balkánhoz. :)

Először csak Montenegró déli része szerepelt terveim között, de az országhatárok közelsége mégis egy körutazásra csábított. Így jártam meg Montenegrót, Horvátországot és Bosznia Hercegovinát pár nap leforgása alatt.

Az az igazság, hogy míg próbáltam felkészülni az utazásomra szembesültem a ténnyel, hogy még mindig nagyon kevés útleírást, információt találhatunk egyes országokról. Szerencsére tagja vagyok több utazós csoportnak és vannak olyan emberek, akik tényleg szívügyüknek érzik ezeknek a gyönyörű régióknak a megismertetését. Nem szoktam reklámozni, de most mégis megemlíteném azt a facebook csoportot, ahol rengeteg hasznos információt kaptam. Köszönöm! :) Keressétek bátran a "Montenegro, Dalmácia, Mostar környéke utazás.G.T." csoportot!

Nos, lássuk a napjaim eseményeit. Budapestről Podgoricára utaztam (elég olcsó fapados járatok járnak a környező országokba, érdemes lecsapni a lehetőségekre). A reptérről nincsen közvetlen közlekedés, buszjárat a belvárosba. Fix 12 euroért bevisz a taxi a buszállomásra. Ha többen vagytok érdemes előre transzfert intéznetek, akik már előre várni fognak rátok. Nos, míg a taxiban ültem beszélgetésbe elegyedtem a sofőrrel. Látszik, hogy az életszínvonal még mindig nem túl jó, próbálnak a turizmus ágába kapaszkodni. És valljuk be őszintén, a tengerpart és a viszonylag olcsó árak egyre több turistát vonzanak.

A buszállomáson gyors jegyváltás után már robogtunk is első állomásom, Budva felé. Az útviszonyok nem éppen rózsásak, de sok helyen már zajlanak az útmunkálatok. Budvába érve sajnos az eső is elkezdett esni, így egy kicsit a kedvem is elment mindentől. Budva az egyik legismertebb város a turisták körében. Védjegye az óváros. A több, mint 2500 éves város falai hasonlítanak a Dubrovnikban található városfalhoz, így kapta a Mini Dubrovnik elnevezést a város. Az óváros olyannak tűnik, mint egy labirintus; keresztül-kasul átjárható utcák, terek. Macskaköves, márványos utcácskák, ahol éttermek, souvenir boltok váltják egymást. A városban járva érdemes felmenni a tenger felöli részen a Citadellára, ahonnan gyönyörű kilátás tárul elénk. Az óvárostól nem messze található a Mogren strand 2 partszakasza. A 2 kavicsos strandot egy alagút köti össze. A strandot körülvevő sziklák rétegezett oldalán a vad hullámok gyönyörűen törnek meg. A strandra sétálva találjuk a híres balerina szobrot is.

Néhány óra lődörgés után úgy döntöttem, hogy átbuszozom Sveti Stefánba. Budvától kb. 10-15 perc az út. A buszállomáson megtanultam, hogy figyelni kell a busztársaság nevét, és hiába ér be hamarabb egy busz a "te" peronodra, az még nem biztos, hogy a megfelelő busz lesz számodra. Késések is jellemzőek. Az állomáson megismerkedtem egy argentin párral, akikkel együtt fedeztem fel részben ezt a régi kis faluból vált szimbólumot. Ma a sziget egy teljesen zárt luxus hotel. Világsztárok, hírességek töltik itt a nyaralásukat. De strandolhatunk ennél a gyönyörű kilátással rendelkező tengerparton mi is.

Következő napom állomása Kotor volt. Budvából buszoztam át a Kotor-öböl egyik legszebb történelmi településére, mely felkerült az Unesco Világörökségek listájára is. Kétségtelenül Montenegró egyik legszebb városába értem, a Szent János-hegy árnyékába a városfallal körbevett óváros első ránézésre talán félelmetesnek tűnik, de mégis egyből rabul ejti az utazót. Esti kivilágításban is gyönyörű. A városnézést érdemes a főkapunál kezdeni és nem árt ha van nálad egy térkép is. Ugyanis eredetileg a várost védelmi céllal tervezték, így labirintusszerű utcáiban gyakran még a helyi lakosok is eltévednek. Nos lássuk, mit érdemes megtekinteni. Nekem első számú úticélom a Szent János erőd volt (260 m- rel a tenger felett). Tudtam, hogy megterhelő feladat lesz, mégis nekivágtam az 1350 lépcső leküzdéséhez. Felfelé menet már csodálatos fotókat készíthetünk a városról és az öbölről is. Az út során láthatunk egy kis 16.századból való kápolnát. Ezt a hívek hálából építették, amiért megmenekültek a pestis járvány elől. Tipp: legyen nálunk víz bőségesen. Kotor városának három bejárata van, ezek közöl a legrégebbi a Tengeri kapu, vagyis a Főkapu. Itt rengeteg barokk és reneszánsz épülettel találkozhatunk. Kotor fő tere, a Fegyvertér. Nevét onnan kapta, hogy az értékes fegyvereket itt árulták a kereskedők. A tér mellett található Kotor szimbóluma, az Óratorony. Két oldalán is óralappal rendelkezik a torony, előtte pedig egy szégyenoszlop, ahová a bűnösöket állították ki. A város talán egyik legszebb épülete pedig a Szent Trifun székesegyház, mely többször esett áldozatul földrengéseknek. Két különleges múzeuma van a városnak, a Tengerészeti Múzeum és a Macska Múzeum.

Délután átugrottam Perastba. Mondhatom maga a nyugalom volt Kotor turista tömege után. Ez egy elbűvölő kis városka, nagy látványosságokra ne számíts. Az Adriai-tenger e szakaszának legjobb állapotban megmaradt, összefüggő barokk épületegyüttesét nézhetjük meg. Továbbá áthajózhatunk 2 szigetre (pontosabban csak egyre). A Szirti Madonna szigete, egy mesterséges sziget. A legenda szerint két hajós talált egy Madonna képet, amely meggyógyította egyikőjüket. Ezután építették a 11 m magas templomot a Szent Anya tiszteletére.  A másik sziget, a Szent György sziget, amely a perasti polgárok temetkezési helye volt. Itt kikötni nem szabad.

A folytatást hamarosan olvashatod! :)

Üdv: Viki